h1

A romák és a decentralizáció

augusztus 22, 2010

Franciaország vitatható – és a nemzetközi sajtó és emberjogi szervezetek által vitatott – módon megkezdte a romániai és bulgáriai romák kitoloncolását. Korábban (és újabban) hasonló eljárást fontolgat(ott) Olaszország is, ahol a romániai romák ügye hovatovább belpolitikai kérdéssé vált, amivel választásokat lehetett nyerni, illetve veszíteni. Az intézkedések emberjogi szempontból aggályos voltának bizonygatására azt hiszem, hogy fölösleges lenne nagyobb energiát szentelni. Az etnikai elvű, kollektív kitoloncolás mégcsak köszönőviszonyban sincs a mozgási szabadsággal, amely az EU létének egyik alapelve.

Azt hiszem, hogy nem véletlen az, hogy épp Olaszország és Franciaország bevándorláspolitikáját juttatták csődbe a romániai romák illegális sátortáborai. Miért nem okoznak hasonló problémákat a nomád életmódot elfogadó és szabályozó Hollandiában vagy a táborok felverését eleve megakadályozó Németországban? A válasz – úgy gondolom – hogy nem az illető országok uralkodó emberjogi doktrínáiban keresendő – már csak azért sem, mert azok nem különböznek más országokétól – hanem az államszervezés jellegében és hagyományaiban. Franciaország is és Olaszország is – egyes baloldali kormányok minden dícséretes erőfeszítése ellenére is – alapvetően központosított államok maradtak, ahol a helyhatóságok kompetenciái rendszerint megállnak a települések határainál, ahol a rendvédelmi szervek minisztériumi, jobb esetben prefektusi alárendeltségben vannak.

Az illegális roma táborok kialakulása egy ideig ezért zavartalan lehetett, mert a helyi tanácsok kompetencia hiányában nem léphettek fel, a kormányokat pedig mindaddig nem zavarták, ameddig országos sajtóbotrányok nem kerekedtek néhány hazánkfia viselt dolgaiból. Akkor viszont már késő volt ahhoz, hogy a hatóságok a belső és a közösségi jog betűjével és szellemével összhangban álló intézkedésekkel oldják meg a helyzetet. Ezzel szemben a decentralizációs hagyományokkal és gyakorlattal bíró országokban sikerült a gondokat megelőzni, pontosan azért, mert azok, akiket ezek a jelenségek mindjárt a megjelenésükkör zavartak, rendelkeztek a kezelésükhöz szükséges törvényes eszközökkel.

Ez lehetne az a tanulság, amely alapjául szolgálhatna a hazai roma-integrációs stratégiának is. Tudomásul kell venni, hogy ez nemcsak emberjogi, hanem egyszersmind közigazgatási, pénzügyi, szociális, egészség- és oktatásügyi kérdés is. Akkor, ha mindezekben a kérdésekben az önkormányzatok kezébe kerül a döntés joga, megteremtődnek a feltételei egy korántsem könnyű és várhatóan ellentmondásos, időigényes, de lehetséges megoldásnak. Addig a roma-integráció csak a megold(hat)atlan kormányzati feladatok és a hatékonyság nélküli kormányzati intézmények számát szaporítja. Valentin Mocanu, a Munkaügyi Minisztériumnak a franciaországi romák ügyének rendezésével megbízott államtitkára, aki a napokban Párizsban fogja bemutatni a hazai intézkedési tervet, alighanem rendkívül nehéz helyzetben van. Minden jóindulata ellenére sem állíthat össze egy olyan stratégiát, amely egyetlen tollvonással megoldaná a húsz éve késlekedő decentralizációt. E nélkül pedig minden a kérdéssel kapcsolatos kormányzati terv kudarca boritékolható.

Megfigyelendő, hogy a kérdés központi kezelésére tett kísérlethez milyen jól alkalmazkodtak a roma érdekvédelmi egyesületek is. Többségük – tisztelet a kivételnek – olyan szakszervezetté vált, amelyik megelégszik azzal, hogy alapítványi, uniós vagy kormányzati pénzekből szervez néhány konferenciát a kérdésről, ha valahol az országban etnikai villongások jelennek meg, akkor eljárnak tiltakozni és sajtóértekezni, de nem keresik a kapcsolatot, az együttműködést a helyhatóságokkal, mert tudják, hogy a megoldás kulcsa nem náluk van.

Másfelől viszont maguk az önkormányzatok sem tekintik saját problémájuknak a roma-integrációt. Konfliktusok esetén vagy cinkos hallgatásba burkolóznak vagy pedig kitartott marokkal mennek Bukarestbe, pénzt kérni a szociális kiadásokra. Ők is alkalmazkodtak a központosított rendszerhez.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: