Archive for 2012. január

h1

Előre lehet hozni?

január 29, 2012

Vasárnap egész nap az harsogott a hírtelevízión, hogy az RMDSZ komolyan fontolgatja az előrehozott választások kiprovokálását. Tény, hogy Markó Béla már tegnapelőtt úgy nyilatkozott, hogy támogatni tudná az előrehozott parlamenti választásokat és ugyanezt a gondolatot erősítette meg egy nappal később Borbély László az Erdély Tv-nek adott nyilatkozatában. Politikai elemzők (Bogdan Teodorescu, Magyari Nándor László) arra biztatták a Szövetséget, hogy tegye meg ezt a lépést, amivel számottevően javíthat a tulajdon megítélésén és az országnak is jót tesz.

A kérdésnek két oldala van. Egy jogi és egy politikai. Lássuk sorjában.

Szervezési szempontból a kérdés úgy néz ki, hogy ahhoz, hogy az előrehozott választásokat kiírják két politikai aktornak a közös akaratára van szükség: az államfőnek és a parlamenti többségnek. Az eljárás ugyanis a következő: a parlamentnek meg kell szavaznia egy bizalmatlansági indítványt a Boc-kormány ellen. Ezután az elnök kijelöl egy új miniszterelnököt (aki lehet ugyanaz a személy is), aki összeállítja a kormányát, megírja a kormányprogramot és jelentkezik a parlamentben beiktatásra. Ha ezt visszautasítja a törvényhozás, akkor az elnök 60 napon belül egy másik miniszterelnököt jelöl, aki szintén jön a kormányával és a programjával, s ha a törvényhozás azt is visszautasítja, akkor az elnöknek lehetősége – és nem kötelessége – feloszlatni a parlamentet és kiírni az előrehozott választásokat. Ha azonban az elnök ezt nem akarja, akkor addig jelölheti az újabb és újabb miniszterelnököket, amíg elérkezik a választások rendes ideje. Számoljunk: hat hónappal a jelenlegi törvényhozás mandátumának lejárta előtt az Alkotmány értelmében már nem lehet előrehozott választásokat kiírni. Tehát a parlamenti többségnek és az elnöknek mindenképpen konszenzusra kell jutnia ahhoz, hogy legkésőbb június 15-ig (vagyis hat hónappal a mandátum lejárta előtti időpontig) megbukjon a jelenlegi kormány és a parlament visszautasítson két másikat, s az elnök kiírja az előrehozott választásokat úgy, hogy közben jusson három hónap a választások megszervezésére. Következésképp, röpke másfél hónap alatt három kormánynak kell megbuknia. Elméletileg, matematikailag ez lehetséges, de nagyon határozott politikai akaratra van szükség mindkét említett szereplő részéről.

Lássuk most a kérdés politikai oldalát. Amennyiben az RMDSZ katalizátora akar lenni az előrehozott választások kiírásának, akkor előbb ki kell lépnie a kormányból, mert értelemszerűen nem buktathat meg egy olyan kormányt, amelyiknek maga is tagja. Lehet, hogy tévedek, de én ma az RMDSZ vezetésében nem látom ezt a szándékot, sőt ellenkezőleg Kelemen Hunor szövetségi elnök, Máté András parlamenti képviselő legutóbbi nyilatkozataikban is amellett foglaltak állást, hogy a kormányzást végig kell vinniük a parlamenti ciklus végéig.

Az előrehozott választások kiírásának egyik kulcsfigurája, Traian Băsescu államfő egyáltalán nem érdekelt egy ilyen fejleményben, hiszen az új parlamenti többségnek első dolga lenne őt felfüggeszteni és felteszem rá egy havi fizetésemet, hogy ezúttal a nép nem fogja megmenteni a referendumon. Más kérdés, hogy ő valószínűleg szeretne látványosan és a politikai túlélését is lehetővé tevő módon távozni az elnökségből (aligha akarja megvárni, hogy Antonescuék felfüggesszék), de ehhez időre van szüksége legalább a nyár végéig.

És akkor ott van még – ahogyan mondani szokták – az emberi tényező, vagyis a parlamenti képviselők és szenátorok személyes érdeke. Ők – ebben az esetben – a saját logikájukat követve szavaznának. A 47%-ot kitevő PDL és az Oprea-féle szatellit-párt képviselői nyilván nem érdekeltek abban, hogy mandátumuk a tervezettnél öt hónappal hamarabb véget érjen, hiszen – a közvélemény-kutatási adatok ismeretében – egyikük sem lehet biztos abban, hogy újraválasztják őket. A többséget alkotó USL plusz RMDSZ honatyák közt is akadhat legalább 5-10 százalék (és akkor keveset mondtam), amelyiknek jó oka van azt hinni, hogy saját pártjuk nem őket fogja a befutó helyekre delegálni. Ők ilyenkor inkább megszegnék a pártfegyelmet és a második javasolt miniszterelnököt megszavaznák, hiszen semmit sem veszíthetnek, ellenkezőleg, nyernek öt hónapnyi „diurnát”.

Következésképp jómagam nem hiszek az előrehozott parlamenti választásokban, abban sem, hogy ennek kulcsa az RMDSZ lenne, abban pedig még kevésbé, hogy a Szövetség egyáltalán meg fogja kísérelni ezt kiprovokálni.

Reklámok
h1

Schmitt Pál tanítványai

január 28, 2012

Az Erdélyi Magyar Néppárt alighanem Schmitt Páltól tanulta a helyesírást. A politikai alakulat sajtóközleménye hemzseg a hibáktól. Íme:

Az „és koránt sincsenek megelégedve a hatalom válságkezelő megoldásaira” mondatrésznek nincs értelme. Helyesen így kellett volna írni: „és koránt sincsenek megelégedve a hatalom válságkezelő megoldásaival”.

A „több helyről is visszaköszönő kijelentés” mondatrész képzavar, mert a kijelentés nem köszön vissza (még átvitt értelemben sem). Valószínűleg a gyakran megfogalmazott kijelentésekre gondoltak a szerzők.

Szintén képzavar a „merült fel” kifejezés, ugyanis semmi sem merülhet felfele, minden merülés lefele történik. A „vetődött fel” kifejezés lett volna a helyes.

Az „olvasható meg egy észrevételben” mondatrészben a „meg” helytelen és fölösleges, mert az észrevételt elolvasni és nem megolvasni szokták.

A szerzők továbbá a 2010-es választásokról beszélnek (amikor is 1990-hez képest 600 ezerrel csökkent volna a magyar szervezetre leadott szavazatok száma), csakhogy 2010-ben nem voltak választások Romániában, így az sem tudható, hogy hány magyarral csökkent a szavazók száma.

A „nyolc pontból álló kérdőíveket” mondatrész szintén helytelen, mert a kérdőívek nem pontokból állnak. A „nyolc kérdést tartalmazó kérdőíveket” mondatrész használata lett volna helyes.

Nem a kérdéssor, hanem a kérdéseket tartalmazó űrlap tölthető ki.

Ha egy alig egy oldalas fogalmazványban ennyi hiba van (és még csak egy helyesírás-ellenőrző programra sem futja), akkor az már több puszta figyelmetlenségnél. Ez tiszteletlenség a nyelvvel és az olvasókkal szemben is.

h1

Kinek mondta meg?

január 17, 2012

Azt írja – az általam egyébként nagyon kedvelt – Kovács Péter a személyes blogján, hogy az RMDSZ – valamint Lúdas Matyi – háromszor is megmondta (2004-ben, 2007-ben és 2009-ben is), hogy nem kell Traian Băsescut támogatni és lám, igaza lett.

Nos, lehet, hogy háromszor megmondta, de nem hallgatott saját magára már 2004-ben és 2007-ben sem amikor a székely megyékben masszívan az államfőre szavaztak de főleg 2009 decemberében nem, amikor az RMDSZ kormányra lépett a Demokrata Liberális Párt oldalán, mert akkor pontosan Traian Băsescut támogatta, hiszen a Demokrata Liberális Párt Zeusz – ahogyan arrafelé becézik – hű szolgálólánya. Ugyancsak Băsescut támogatta az RMDSZ a legalább egy tucat bizalmatlansági indítvány alkalmával, amikor fegyelmezetten nem szavazott még a gyanúját is elkerülve annak, hogy voksolna a bizalmatlansági indítványra (egyedül Verestóy szavazott egyszer, meg is dorgálták érte, pedig a kormányt, azaz Băsescut támogatta nemleges szavazatával). Ha az RMDSZ következetes lett volna, akkor eleve nem lép be Traian Băsescu kormányába (nehogy már azt mondja valaki, hogy ez a Boc kormánya, mert nem szeretem a rossz vicceket) és akkor nem lehetett volna megszavazni a parlamentben. De ha valamilyen heveny részegség nyomán mégis beszállt az RMDSZ, akkor volt rá három éve, hogy kijózanodjon, kilépjen a kormányból, és az ellenzéki többség megszavazza az elnök felfüggesztését. Ezt sem tette meg a Szövetség, habár nyilvánvaló volt, hogy a demokrácia és a jogállamiság felszámolása folyik az országban.

Most, amikor büdös lett Băsescu az RMDSZ is szabadulna tőle, vagy legalábbis attól a megítéléstől, hogy ő az elnök utolsó csatlósa. Jól van ez és Péter okosan is csinálja (gondolom, hogy ha rajta állna már rég otthagyta volna), de azért ne nézzen hülyének bennünket se. Inkább azt kellene kilobbiznia, hogy legalább most, az összevont választások és a levelezéses szavazás bevezetése (merthogy ne legyenek illúzióink) előtt lépjen már ki végre az RMDSZ és jöjjenek az előrehozott választások az elnök felfüggesztésével fűszerezve.

Persze kurázsi is kell hozzá…

h1

A sumákolás ára

január 14, 2012

Nagyot domboríthatott volna az RMDSZ, ha lett volna egy csöppnyi vér a pucájában és legalább a nyilvánvalóan rossz egészségügyi törvénytervezetről megmondja, hogy nem tetszik neki.  Most eljátszhatná a nemzet és Arafat megmentőjének a szerepét, s naivabbjainkkal még talán azt is elhitetné, hogy Băsescu betojt, midőn Hunorunk hunyorgott egy kicsit. Hát, nem jött össze.

Megvárták, míg maga Bösze fúj visszavonuló, akinek – érdekes – nem volt szüksége szakmai elemzésre meg országjárós közvitára ahhoz, hogy megtudja: alábecsülte a civil összefogás erejét ebben a kérdésben.

Így viszont marad a homlokán a billog: Bösze utolsó csatlósa, akinek nemcsak bátorsága nem volt elvszerű álláspontot kialakítani, de még a taktikai érzéknek is híján volt, nem érzett rá a pillanatra, amikor dobbantani lehetett volna.

Ez lett a sumákolás ára.

h1

Tovább sumákolnak

január 13, 2012

Azt olvasom az Agerpres hírügynökség tegnapi jelentésében, hogy Kelemen Hunor az RMDSZ elnökségének tegnapi, kolozsvári ülése után kijelentette, hogy a Szövetség nem támogatja az új egészségügyi törvény tervezetének felelősségvállalás révén történő elfogadását. Az elkövetkező időszakban Dr. Ritli László egészségügyi miniszter nyilvános szakmai konzultációkat fog folytatni a jogszabályról az egész országban és az RMDSZ majd ennek nyomán alakítja ki testületi véleményét a jogszabály tervezetéről.

Ha nem ismerném a kialakult helyzetet, s nem rendelkeznék bizonyos háttér-információkkal, akkor azt is mondhatnám, hogy igazán kár volt a magas elnökség tagjait Kolozsvárra citálni, drága idejüket vesztegetni azért, hogy döntést hozzanak a világ legtermészetesebb dolgáról, nevezetesen arról, hogy a törvényeket parlamenti vita után fogadják el és nem kormányzati felelősségvállalással. Aki nem ismeri a romániai törvénykezést, e hír alapján arra is gondolhat, hogy kis hazánk alkotmánya szerint a rendes törvénykezési út a felelősségvállalás és a kormány csak rendkívüli és indokolt esetekben tekinthet el ettől, ezért volt szükség arra, hogy az egyik kormánypárt magas szintű politikai döntést hozzon egy ügyrendi kérdésben.

A honi valóság ismeretében persze tudjuk, hogy miről van szó. Az RMDSZ tudja, hogy a törvény rossz. Tisztában van azzal, hogy közeli időpontban történő életbeléptetése – a vizitdíjjal súlyosbítva – a lehető legkomolyabban veszélyezteti a Szövetség bejutását a parlamentbe, ezért időhúzásra játszik. Egy ilyen vitatott törvény parlamenti vitája – különösen a választás évében – megjósolhatóan elhúzódik, a törvény elfogadása előtt az ország belefut a választási kampányba, amikor a törvényhozás már nem ülésezik, a politikusok hegyek között, völgyek között kanyarognak a szavazatokért, kinek lesz már akkor ideje, kedve és energiája egy ilyen törvény parlamenti vitájához. Az RMDSZ azonban sumákol, nem meri nyíltan kimondani azt amit gondol, nevezetesen, hogy ez az államfő által szorgalmazott törvény neki nem jó, vissza kell utasítani.

Az RMDSZ ugyanakkor farizeus is. Több szempontból is. Egyrészt azért, mert választói nem azt várták tőle, hogy egy ügyrendi kérdésben határozzon, hanem azt, hogy végre tisztán és egyértelműen kijelentse: vállalja a politikai felelősséget ezért a törvénytervezetért vagy sem. Másrészt azért, mert úgy tesz, mintha az, hogy a kormány felelősséget vállal-e a törvényért kizárólag tőle függne. Ha ugyanis Emil Boc utasítást kap a felelősségvállalásra, az mukk nélkül megteszi, akár tetszik ez a kormány magyar minisztereinek, akár nem. Arról Kelemen Hunor semmit nem mondott, hogy amennyiben a kormány mégis felelősséget vállalna a törvénytervezetért, akkor mi történik. Netán kilép az RMDSZ a koalícióból és csatlakozik az ellenzék bizalmatlansági indítványához megbuktatván a kormányt? Ugyan már, hiszen ugyancsak Kelemen Hunor néhány nappal korábban megerősítette, hogy az RMDSZ minden vita dacára marad a Demokrata Liberális Párt oldalán és kormányoz a választásokig. Akkor milyen következménye lehet annak, ha az RMDSZ nem támogatja a felelősségvállalást? Abszolúte semmi. Harmadrészt pedig azért is farizeus az RMDSZ, mert úgy tesz, mintha a törvénytervezettel szembeni álláspontjuk kialakításához további szakmai egyeztetésekre lenne szükség. Különösen Raed Arafat lemondása után már a vak számára is világos, hogy ennek a törvénytervezetnek a támogatása vagy a bírálata már nem szakmai, hanem politikai kérdés. Szinte megalázó dolog egy olyan kiváló szakembert, mint Dr. Ritli Lászlót országjárásra küldeni, amikor ez a kérdés már rég túlnőtt rajta, itt politikai állásfoglalást kellett volna felvállalni és ez a magas Elnökség dolga lenne, merthogy azt már megszokhattuk, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsát már rég nem kérdezik meg semmiről, azok legfeljebb a szövetségi házmester kinevezésében élhetik ki politikai döntéshozói ambícióikat.

h1

Sumákolnak?

január 11, 2012

Kelemen Hunornak, az RMDSZ szövetségi elnökének idei első sajtótájékoztatójáról tudósítva, a következőket írja a kolozsvári Szabadság című napilap: „A szövetség a hónap végéig alakítja ki testületi álláspontját az egészségügyi törvénytervezetről.”

Nos, az egészségügyi törvény tervezetét az Egészségügyi Minisztérium bocsátotta közvitára. A törvénytervezet szövege most is megtekinthető a szaktárca honlapján. Persze, tudjuk, hogy ezen a tervezeten a minisztérium szakemberei egy vesszőt sem módosítottak ez ideig és a jogszabályt az elnöki hivatal két tanácsosa, Cristian Vlădescu és Virgil Păunescu dolgozták ki. Csakhogy az Alkotmány 74-ik cikkelye értelmében törvénykezdeményezési joga csak a parlamenti képviselőknek, szenátoroknak, a kormánynak, illetve 100.000 állampolgárnak van. Következésképp az elnöki hivatal nem nyújthat be törvénytervezetet sehová. Ahhoz, hogy e jogszabály-tervezet esetében a törvénykezési eljárás megindulhasson, a felsorolt törvénykezdeményezési joggal bírók valamelyikének fel kell vállalnia a kezdeményezést. Ez történt az egészségügyi törvénytervezet esetében, midőn a szaktárca a Közigazgatásbeli döntéshozatal nyilvánosságáról szóló 2003/52 számú törvény 6-os cikkelye értelmében tavaly december 28-án közvitára bocsátotta az általa politikailag felvállalt törvénytervezetet. Ezt követően kerül majd a tervezet a kormány elé, amelyik, ha elfogadja, akkor továbbítja a parlamentnek (jobb esetben, mert rosszabb esetben felelősségvállalással el is fogadja, de ott még nem tartunk).

Lépjünk azonban tovább az alapigazságok mentén. Az Egészségügyi Minisztériumot az RMDSZ által javasolt és politikailag támogatott miniszter vezeti. A miniszter úr felvállalta ezt a törvénytervezetet és közvitára bocsátotta, ami a törvénykezési eljárás első lépése. Elképzelhető, hogy a miniszter nem konzultált az RMDSZ vezetésével, nem kérte ki a Szövetség politikai véleményét, hanem csak úgy feltette a minisztérium honlapjára? Egy normálisan működő politikai alakulat esetében ilyesmi elképzelhetetlen. Ha mégis megtörténik, akkor annak következményei kellene, hogy legyenek. A második lehetőség, hogy a miniszter tanácskozott a Szövetség vezetésével és megkapta a jóváhagyást a törvényhozási eljárás megindításához. Akkor viszont miért kell a hónap végéig eldönteni azt, amiben már határoztak.

Arra gondolni sem merek, hogy valami sumákolásról lenne szó. Az RMDSZ úgy tesz, mintha támogatná a maga által vezetett minisztérium törvénytervezetét, de ugyanakkor ezt nem meri a nyilvánosság előtt is felvállalni, sőt mintegy elhatárolódik a jogszabály tervezetétől, mutogatván az elnöki hivatalra, hogy ez voltaképp az ő kezdeményezésük, nekik semmi közünk hozzá, majd meglátják milyen véleményt alakítanak ki a későbbiekben.

Vagy mégis?