Archive for 2012. február

h1

Székely féle barbecue-pecsenye

február 23, 2012

Íme, a mai ebéd. Az előétel receptjét a Paprika TV-ből loptam, de melegen ajánlom mindenkinek.

Előétel:

Hozzávalók:

– Egy köteg zöldhagyma;

– 25-30 dkg. gomba,

– 15 dkg. durvára őrölt zsemlemorzsa;

– 15 dkg cherry paradicsom;

– petrezselyem, só, bors, (ízlés szerint

Elkészítése:

Egy serpenyőben kevés olajon megsütjük a gombafejeket (mindkét oldalukat). Ezzel párhuzamosan egy másik serpenyőben egy kevés vajon megsütjük a karikára vágott zöldhagymát és a félbe (négybe) vágott paradicsomot, majd amikor már megpuhultak, hozzátesszük a zsemlemorzsát. Amikor mindkettő megsült, akkor egy tálban összekeverjük és máris ehető.

A főétel saját kreáció, amit két másik receptből ollóztam össze. A neve – jobb híján – Székely féle barbecue-pecsenye.

Hozzávalók:

– 1 kg. sertéshús (nyakapecsenye, de lehet borda is);

– 7-10 gr. őrölt chili paprika (chili szósz is megteszi);

– 10 gr. reszelt gyömbér;

-egy citrom leve;

– Olivaolaj;

– 2-3 gerezd apróra vágott fokhagyma,

– egy kevés rozmaring és oregánó;

– 10 gr. szója szósz;

– egy fej vöröshagyma;

– balzsamecet;

-10 gr. méz;

– fél üveg barnasör (lehet több is).

Elkészítése:

A húst megmossuk, szeletekre vágjuk és betesszük egy kuktába. Öntünk alá sört, majd annyi vizet, hogy ellepje, teszünk bele egy négybe vágott vöröshagymát és néhány cherry paradicsomot. Lezárjuk és addig főzzük, amíg a hús megpuhul (amikor a gőz másodszor kijön a kuktából, akkor már le lehet venni). Közben elkészítjük a szószt, ami abból áll, hogy összekeverjük a lereszelt gyömbért, az őrölt chili paprikát, az apróra vágott fokhagymát, szója szószt, mézet, balzsamecetet, citromlevet.

Ezek után a már megpuhult hússzeleteket mindkét oldalán bekenjük a fent említett módon elkészített barbecue szósszal és a forró rostélyra helyezzük. Öt-hét perc alatt mindkét oldalán megsütjük. Köretnek szalmakrumplit tálalunk hozzá.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Reklámok
h1

Én és az RMDSZ

február 22, 2012

Egy történelmi és nemzeti nagyság egyebek mellett arról ismerszik meg, hogy tömören, pontosan és frappánsan képes leírni mégoly összetett, sőt immanens ellentmondást hordozó helyzeteket is. Ennek adta példáját a minap Tőkés László, aki reagált Victor Ponta Szociáldemokrata pártelnök azon nyilatkozatára, hogy ő szélsőséges, fasiszta politikát képvisel. Tőkést még a sértésnél is jobban megviselte az, hogy az RMDSZ nem állt ki mellette. „Ez bántó, annál is inkább, mert az RMDSZ hallgat, noha mindketten az Európai Néppárt tagjai vagyok.” – mondta a politikus (a Mediafax hírügynökségnek, amelyről a manna.ro internetes hírportál tájékoztatta olvasóit), zseniális művészi megfogalmazásban ötvözve szkizofrén állapotát: egyszerre tagja és versenytársa az RMDSZ-nek, amelyikkel együtt van az EPP-ben.

h1

Ponta

február 13, 2012

Javaslom, hogy ne siessünk a sommás ítéletekkel, midőn Victor Pontának, a Szociáldemokrata Párt elnökének és a Szociál Liberális Szövetség társelnökének az Ungureanu kormány parlamenti beiktatásakor mondott beszédét elemezzük. A meglehetősen kiegyensúlyozott, az új miniszterelnök esélyeit némi rokonszenvvel kezelő felszólalás önmagában nem is lehetne elmarasztalandó. Ami azzá teszi, az a kialakult politikai helyzet, amikor a Traian Băsescu által fémjelzett hatalom és egyfelől a politikai ellenzék, másfelől az utca között kibékíthetetlen az ellentét. Ilyen összefüggésben értelmezve ez a bizonyos értelemben békülékenynek nevezhető megszólalást, ez alkalmas arra, hogy megzavarja az USL híveit és Caragiale hazájában felháborodottá tegye őket legalábbis azért, mert az árulásról nem kaptak időben tájékoztatást.

Nem lehet kizárni azt, hogy Ponta jelezni kívánta: beszédét nem egy konkurens párthoz tartozó, hanem egy formálisan független miniszterelnök-jelölthöz intézi, akinek kijár az obligát jóhiszeműség. Az is megfordult a fejemben, hogy Ungureanuval, a volt liberális politikussal szemben a liberálisok mostani szövetségese nagyvonalúbb volt, továbbá nem akarta mindenképpen ellenséggé tenni azt a kormányfőt, aki még nem tanúsított ilyen magatartást az ellenzékkel szemben. Elképzelhető továbbá, hogy a tartalmilag helyes, de kommunikációs szempontból nem nagyon ihletett beszéd egy politikai rövidzárlat, netán „szerelemféltés” (Crin Antonescu vitán felül jobb debattőri képességei miatti frusztráció) eredménye. Azonban legalább ennyi az esélye annak is, hogy Victor Ponta nem szabad emberként tette meg az új kormányfő iránti legalábbis semlegesnek nevezhető gesztusát, magyarán: megzsarolták. Még ez sem lenne olyan nagy gond, a baj az, hogy ő engedett is a zsarolásnak és ez a megállapítás még akkor is igaz ha ebben az esetben – valószínűleg – sokkal nagyobbak voltak a vele szemben támasztott igények. Ha valóban erről van szó (amit azért még korai és indokolatlan lenne készpénznek venni), akkor a politikai kánon szerint le kellene mondania a pártban és az ellenzéki pártszövetségben betöltött tisztségéről azért, hogy személyes sebezhetőségét ne terjessze ki az általa képviseltekre is. Az ilyen másutt természetes gesztusnak azonban Romániában nincs hagyománya és a „bukott” politikusok többnyire végleg leírják magukat, ezért aligha számíthatunk arra, hogy a kérdést maga Victor Ponta fogja megoldani.

A Ponta beszédét követő feltűnően jól szervezett kormánypárti sajtókampány, amelyik az USL közeli felbomlását jövendöli és minden eszközzel igyekszik éket verni az ellenzéki pártszövetség vezetői közé, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy nagyszabású manipulációs kísérlet zajlik. Voltaképp nem is a Ponta-szöveg lehet veszélyes az ellenzéki egységre, hanem az az értelmezés, amit a narancssárga propaganda próbál a fejekbe sulykolni, abból kiindulva, hogy sokkal kevesebben hallották a beszédet, mint ahányan olvassák az azt minősítő kommentárokat.

A lényeg azonban talán nem is az, hogy mit tesz Ponta, a Szociáldemokrata Párt, vagy a hivatásos manipulátorok, hanem az, hogy miként reagálnak minderre a PSD szövetségesei, mindenekelőtt a liberálisok. Alapjában véve két dolgot tehetnek. Vagy túlteszik magukat egy félresikerült politikai gesztuson és továbblépnek, megpróbálván a színfalak mögött tisztázni a PSD további viszonyulását a pártszövetséghez vagy pedig bejelentik, hogy elvesztették a bizalmukat partnerükben, felbontják az USL-t és megpróbálják saját pártjaik számára megszerezni a szociáldemokrata pártfőnökkel elégedetlen, radikális ellenzéki magatartást szorgalmazó baloldali szavazók támogatását és egyedül legyőzni a PDL-t és szövetségeseit.

Ha abból indulok ki, hogy a jelenlegi helyzetben Traian Basescut és rezsimét csak az USL felbomlása menthetné meg, a politikai (és egyes esetekben jogi) felelősségre-vonástól, akkor azt kell mondanom, hogy Crin Antonescu első – rendkívül higgadt – értékelése, amellyel további bizalmat szavazott Victor Pontának azt jelzi, hogy a hatalom kommunikációs bravúrja nem sikerült.