Archive for 2014. március

h1

Az EMNP autonómia-tervezetéről

március 29, 2014

Megjelent immár az EMNP törvénytervezete a különleges jogállású Székelyföld régióról. A jogszabály tervezete, ami itt olvasható, mindenképp megér egy rövid jogi elemzést, tekintettel arra, hogy az EMNP deklarált létértelme, egyetlen célja és eszménye az autonómia kivívása.

–       A mindössze hat cikkelyből álló tervezet nem Székelyföld területi autonómiájáról szól (sőt, a szövegben a területi autonómia kifejezés elő sem fordul), hanem egy különleges jogállású régió létrehozásáról. Persze, mondhatnánk azt, hogy nem a megnevezés a fontos, hanem a tartalom. Csakhogy a tartalom sem az autonómiára, mint a közösség önrendelkezési jogának megvalósulására vonatkozik, hanem bizonyos nyelvi jogokra, valamint a kulturális és oktatási intézmények irányítására, ami már most is a helyhatóságok hatáskörébe tartozik. Ezzel szemben a területi autonómia – éppen területi jellege révén – valamennyi közintézménynek az önálló fianszírozását és irányítását jelentené egy külön e célra, sajátos szabályok alapján megválasztott közhatalmi intézmény révén. Ilyen intézmény létrehozásáról azonban az EMNP törvénytervezete nem rendelkezik. Ez esetben viszont a helyi dekoncentrált, illetve decentralizált intézmények vezetése – az oktatási és kulturális intézmények kivételével – továbbra is a jelenlegi megyei, illetve országos alárendeltségben működnének. Ez a szabályozás sokkal inkább a személyi elvű autonómiára emlékeztet, amelyet azonban épp az EMNP elégtelennek ítélt a nemzeti identitás megőrzésének és kifejezésének biztosítására. Csak halkan jegyzem meg, hogy a személyi elvű autonómia igénylésében az EMNP-nél még az RMDSZ is tovább ment, a 2005-ben benyújtott törvénytervezetével, amelyikben javasolta a kulturális autonómia tanács létrehozását.

–       A jogszabály a zárórendelkezések között szabályozza ugyan egy Székelyföldi ideiglenes tanács létrehozását, ám ennek a feladata a régió székei és különleges körzetei határainak a pontos kijelölése. Szó esik még arról, hogy „Székelyföld régió köztestületeinek megalakulását követően a kormány és a régiók választott szervei intézkedési tervben rögzítik a hatáskörök átadásának menetrendjét.” Az azonban nem világos, hogy mely hatásköröket és kitől vennének át ezek a „köztestületek”, hogy ez az átadás-átvétel egyben a székelyföldi jelenlegi helyhatóságok megszűnését is jelentené-e vagy sem. A helyzetet tovább bonyolítja a tervezet 3-ik cikkelye, amelyik mindössze két hatáskört (a nyelvtörvény és a választási törvény kidolgozását) bízza a régióra (amiről megint csak nem lehet tudni, hogy azonos-e Székelyföld ideiglenes tanácsával). Ilyen körülmények között a tervezet inkább a 2004/315-ös számú regionális fejlesztési törvényhez benyújtott módosító javaslatként, mint önálló jogszabály-tervezetként értelmezhető, annál is inkább, mert a normaszöveg nem követi a 2000/24-es számú, a törvényalkotás-technikai szabályokról szóló törvény előírásait (hiányoznak az általános rendelkezések, nincsenek benne szankciók, stb.).

–       A jogszabály tervezetének 3-ik cikkelye kimondja: „Székelyföld különleges jogállású régió az előző bekezdés által szabályozott hatáskörök és jogosítványok mellett, a régiókról szóló kerettörvény 2. cikkelyével összhangban, jelen törvény alapján a következő – további – hatásköröket kapja meg:
a) Székelyföld saját nyelvtörvényének kidolgozása, mellyel Székelyföld régió területén a magyar nyelv egyenrangúvá válik az állam hivatalos nyelvével az állam és az önkormányzat összes intézményeiben, a régió nyilvánosságában;
b) Székelyföld regionális választási törvényének elfogadása.” E cikkellyel kapcsolatban komoly gondot okoz, hogy nem határozza meg azt a testületet, amelyiknek a nyelvtörvényt és a regionális választási törvényt ki kellene dolgoznia. A szövegben szereplő “Székelyföld régió” ugyanis az 1-es cikkelyben csak mint földrajzi entitás van meghatározva. Nem tudni, hogy milyen intézménynek lenne a feladata a törvény kidolgozása. Azt sem tudni, hogy a felsorolt törvényeket mely testület lenne jogosult elfogadni? Románia parlamentje, vagy netán maga a régió?. Az előbbi esetben a közelebbről meg nem határozott régió nem törvényeket, hanem törvénytervezeteket dolgozna ki, az utóbbi estben viszont a jogszabály elfogadásához alkotmány-módosítás is szükséges, hiszen annak értelmében az ország egyetlen törvényalkotásra jogosult fóruma a parlament. (61-es cikkely). További talány, hogy milyen választási törvényt kellene kidolgoznia a régiónak. Mely testület jönne létre a választás révén és annak milyen hatáskörei lennének. Ugyanakkor törvényalkotás-technikai szempontból egy ilyen cikkelynek esetleg az átmeneti rendelkezésekben lehetne helye, hiszen mi történik azután, hogy a választási törvényt, illetve a nyelvtörvényt elfogadják? A jogkövető magatartás ugyanis ez esetben is azt követelné meg, hogy a régió tovább munkálkodjon az említett két jogszabály kidolgozásán, holott azok már ki vannak dolgozva. A fentiekhez képest az már csak jogi finomság, hogy a cikkely azt is előírja, hogy mit kell tartalmaznia a regionális nyelvtörvénynek (a magyar nyelv egyenrangúsítását a román nyelvvel – vélhetően – regionális szinten). Ebben az esetben viszont a nyelvtörvényt elfogadó testület hatásköre korlátozott (más szabályozást nem fogadhat el). Ez egyben azt is jelenti, hogy a nyelvtörvényt elfogadó testület – bármelyik is legyen az – tagjai kötelező mandátumot kaptak, ami viszont jelenleg alkotmányellenes, tehát a jogszabálynak ebben a formában történő elfogadását alkotmány-módosításnak kell megelőznie.

–       A törvénytervezet nem egyértelmű a tekintetben, hogy Székelyföld régió területi-közigazgatási egység vagy gazdasági-fejlesztési régió. Az 1-es cikkely ugyanis Székelyföld régió létrehozása kapcsán a „régiókról szóló kerettörvényre” hivatkozik, ami egyébként meglehetősen gondatlan megfogalmazás, hiszen a törvényalkotás-technikai szabályok szerint a hivatkozott jogszabályokat a számukkal és a megjelenési évükkel kell azonosítani, ám vélhetően a 2004/315-ös számú törvényről van szó, amelyik a gazdasági-fejlesztési régiókról szól. Ezzel szemben a tervezet 5-ös cikkelyének 3-ik bekezdése a régió alegységeit, vagyis a székeket területi-közigazgatási egységeknek minősíti. Meglehetősen különös helyzet, ha egy jogi személyiséggel nem rendelkező régiónak önálló jogi személyiséggel és közigazgatási hatáskörökkel rendelkező alegységei vannak.

Mindent összevetve: a Székelyföld különleges jogállású regió létrehozásáról szóló törvény tervezete hiányos, mert adós marad a végrehajtás szempontjából elengedhetetlen szabályozásokkal, ellentmondásos, elvi és fogalmi szempontból tisztázatlan, törvényalkotás-technikai szempontból gyatra.

Reklámok