Archive for 2014. november

h1

Mentelmi jog az összeférhetetlenséggel szemben?

november 26, 2014

Azt írja jogászokra, többek között Varga Attila alkotmányjogászra hivatkozva az újság, hogy Klaus Johannis fellélegezhet, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség már nem meszelheti el a mandátumát, mert az ügyét csak beiktatása után tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság.

Messzemenően tisztelem volt kollégám és barátom, Varga Attila véleményét. De ahogyan mondani szokták, ahol két jogász találkozik, ott legalább három vélemény ütközik. Megítélésem szerint nem annyira egyértelmű a helyzet. Az elnöki mentelmi jogról rendelkező alkotmányos cikkely (84. Szakasz, 4-ik bekezdés) meglehetősen szűkszavú és megegyezik a parlamenti mentelmi jogra vonatkozó rendelkezés első bekezdésével (72-es cikkely) amelyik kimondja, hogy: „A képviselők és a szenátorok nem vonhatók jogi felelősségre a mandátumuk gyakorlásában leadott szavazataikért vagy kifejezett politikai véleményeikért.”

Ezekből a szabályozásokból nem lehet levezetni azt, hogy egy összeférhetetlenségi ügyben, amelyik nem büntetőjogi, hanem közigazgatási jellegű és amelyik még az elnöki mandátum megkezdése előtt keletkezhetett, az igazságszolgáltatásnak le kellene állnia. Amennyire tudom, Johannis esetében nem a felelősségre-vonás képezi a per tárgyát, hanem annak megállapítása, hogy polgármesterként összeférhetetlen volt-e a tisztsége a közszolgáltatási cég igazgatótanácsi tagságával. Következésképp nem tudom, miképpen függesztheti fel e per letárgyalását a mentelmi jog, amelyik egyébként is csak a politikai vélemény-nyilvánításra vonatkozik, valamint arra, hogy a képviselők és szenátorok nem tartóztathatók le, nem tarthatók fogva és nem küldhetők bíróság elé csak a Képviselőház illetve a Szenátus jóváhagyásával. Megjegyzendő, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség ezek egyikét sem kérte, s nem is kérhette, mert az ilyesmi az ügyészség feladata.

Ha tehát a per letárgyalható – és erről döntött a Legfelsőbb Bíróság – akkor elméletileg – akár az a döntés is meghozható, hogy Johannis összeférhetetlenségi helyzetben volt. A köztisztségek és közméltóságok gyakorlásának feddhetetlenségéről szóló 2010/176-os számú törvény 25-ös cikkelye értelmében az összeférhetetlenségi helyzetben lévő szeméy az összeférhetetlenséghetetlenségi státus megszűnését vagy az összeférhetetlenséget megállapító határozat jogerőre emelését követő három évben nem gyakorolhat köztisztséget, illetve közméltóságot.

A kérdés tehát az, hogy kiterjed-e az elnöki mentelmi jog egy közigazgatási perben hozott ítélet végrehajtására (s itt nem beszélek az ügy esetleges büntetőjogi vagy fegyelmi vonzatairól, hanem kizárólag a közméltósági tisztség gyakorlásának tilalmáról). Véleményem szerint nem. Egyrészt azért, mert ez nem vezethető le a mentelmi jog szabályozásából, másrészt pedig azért, mert a mentelmi jog létrehozásának a rációja az, hogy a parlamenti vagy elnöki mandátum birtokosát megvédje attól, hogy politikai leszámolás részeként börtönbe zárják, s ezzel úgymond kivonják a politikai forgalomból. Csakhogy egy közigazgatási bírósági döntésnek ilyen következménye nincs, Johannist senki sem zárná be, vezethetné tovább a Nemzeti Liberális Pártot, elmondhatná véleményét a közéletben, részt vehetne a kampányokban (egy ideig nyilván nem jelöltként), írhatná és hirdethetné pártja programját, csak az elnöki minőségétől fosztanák meg.

Persze, tudom, hogy az Alkotmánybíróság meglehetősen kiterjesztő módon értelmezi az elnöki mentelmi jogot (szemben a parlamentivel, holott a szabályozás mindkét esetben ugyanaz). Eddig azonban csak büntetőügyi kérdésekről mondott véleményt, ismereteim szerint összeférhetetlenséggel szembeni mentelmi jogot még nem állapíott meg.

Reklámok